Árverésen a pianínóm

Hatvanegy évvel ezelőtt kaptam a szüleimtől. A kétezres évig minden dalomat – köztük van a Balatoni nyár – ezen komponáltam. Most meg kell válnom tőle. A hangszer felújításra szorul. Kikiáltási ár 150 ezer. Licit-lépcső 10 ezer. Érdeklődni privátban.

VIVALDI

NÉGY ÉVSZAK

Nyár
3. tétel

Zuhog a vágy

Felhőből könnycseppek zúdulnak ránk,
csillognak-villognak, sok pöttöm láng.

Recseg a menny, remeg a kéz,
dadog a száj, zuhog a vágy,
ölel az ágy, forog az ég,
szökik az ész, szakad a blúz,
gyönyör a kín.

Felrobbant, szétfröccsent sok pöttöm láng.

Testemben tűz, lángnyelves nyár,
lelkemben harc, arcomban vér,
vágyam, mint méz, meggyulladt sár.

Szétfröccsent, megperzselt sok pöttöm láng.

Felhőből meggyulladt könnycseppek zúdulnak ránk.

Testemben, lelkemben tűz,
vágyamtól meggyulladt felhőből
lángnyelvek zúdulnak ránk.

VIVALDI

NÉGY ÉVSZAK

Nyár
2. tétel

Méz-sárga csend

Mézből fényt önt a délután.
Mézből út, és mézből a táj.
Nincs más, csak fény, és méz-sárga csend.

Ömlik rám a színarany
mézbe mártott szenvedély.
Vágyak mézben oldott mérge,
sűrű mákonya karodba űz.

Mézből a Nap,
mely rebbenő szemembe tűz.

VIVALDI

NÉGY ÉVSZAK

Nyár
1. tétel

Emlékek hintája

Alszom!
Alszom!
Ne zörögj! Ne motoszkálj!
Kell egy kis csend,
szendergek már,
pillámon súly.

Emlékek hintája leng,
hőségtől párás a lég.
Lebegek,
merülök,
zene szól valahol még.
Szememet
becsukom,
a világ tovatűnt rég.

Csendet!
Csendet!
Szememet
lehunyom,
zene szól valahol még.

Csendet!
Csendet!
Ide ért
a vihar,
pedig én elaludnék.

VIVALDI

NÉGY ÉVSZAK

Tavasz
3. tétel

A vén bohóc

Vén bohóc áll a téren,
nagy luftballonnal a kézben,
az orra meg tűzpiros gombóc.
Kis bohóc áll a téren,
egy kék színű, görbe széken,
a sok gyerek mind nevet rá.

Körbe fordul és integet szépen,
illeg-billeg a kék színű széken,
úgy csinál, mint aki álmait kergeti,
karjait lengeti, s énekel:
lálilál-lá-lá-lá,
lálilál-lá-lá-lá-lá.

Vén bohóc áll a téren,
és trombitát fúj serényen,
egy kék színű, roskatag széken.
Fényből könnyű fátyol száll,
nem kell kesztyű, nem kell sál.

Verebek serege zúg,
micsoda csiripelés!
Fenn a madarak
és lenn a gyerekek,
és folyik a felemelő ünneplés.

Verebek serege zúg,
recseg a rozoga szék,
lebeg a tavaszi fény,
dalol a zenebohóc:
lá-lá-lá-lá
lá-lá-lá-lá.

Kis bohóc áll a téren,
nagy luftballonnal a kézben,
az orra meg tűzpiros gombóc.
Bánatos percre gondolsz.
Hagyd magad újra hinni,
szellemek ellen harcolsz.

Új szél kószál,
hív egy új nyár.
Lebeg a fény, nevet a tér,
dalol a jó zenebohóc,
recseg a szép kék szék…

Vén bohóc áll a téren
Egy kék színű, görbe széken,
A sok gyerek mind nevet rá.

Lá-lá-lá,
lálilál-lá-lá-lá,
énekel szépen.
Lá-lá-lá,
lálilál-lá-lá-lá,
a roskatag széken.