Általános


VIVALDI
 
NÉGY ÉVSZAK
 
Tavasz
3. tétel
 
A vén bohóc
 
Vén bohóc áll a téren,
nagy luftballonnal a kézben,
az orra meg tűzpiros gombóc.
Kis bohóc áll a téren,
egy kék színű, görbe széken,
a sok gyerek mind nevet rá.
 
Körbe fordul és integet szépen,
illeg-billeg a kék színű széken,
úgy csinál, mint aki álmait kergeti,
karjait lengeti, s énekel:
lálilál-lá-lá-lá,
lálilál-lá-lá-lá-lá.
 
Vén bohóc áll a téren,
és trombitát fúj serényen,
egy kék színű, roskatag széken.
Fényből könnyű fátyol száll,
nem kell kesztyű, nem kell sál.
 
Verebek serege zúg,
micsoda csiripelés!
Fenn a madarak
és lenn a gyerekek,
és folyik a felemelő ünneplés.
 
Verebek serege zúg,
recseg a rozoga szék,
lebeg a tavaszi fény,
dalol a zenebohóc:
lá-lá-lá-lá
lá-lá-lá-lá.
 
Kis bohóc áll a téren,
nagy luftballonnal a kézben,
az orra meg tűzpiros gombóc.
Bánatos percre gondolsz.
Hagyd magad újra hinni,
szellemek ellen harcolsz.
 
 
Új szél kószál,
hív egy új nyár.
Lebeg a fény, nevet a tér,
dalol a jó zenebohóc,
recseg a szép kék szék…
 
Vén bohóc áll a téren
Egy kék színű, görbe széken,
A sok gyerek mind nevet rá.
 
Lá-lá-lá,
lálilál-lá-lá-lá,
énekel szépen.
Lá-lá-lá,
lálilál-lá-lá-lá,
a roskatag széken.
 

Általános


VIVALDI
 
NÉGY ÉVSZAK
 
Tavasz
2. tétel
 
 
Most kell, hogy szállj
 
 
Azt kérdik: „Mit akarsz?
Szép vagy és fiatal,
mért volnál bánatos?
Most kell, hogy szállj,
könnyű vagy még,
rád vár az ég,
s holnap már késő!
Hát lebbentsd meg szárnyad,
ne félj!”
 
 
 
Azt kérdik: „Mi a baj?”
Ó, bárcsak értenék!
Azt mondják: „Mosolyogj!
Nem baj, ha egyedül
kószálsz a parkban.
Mért volnál bajban? Légy
boldog,
Ne várj!”
 
 

Általános


 
NÉGY ÉVSZAK
 
Tavasz
1. tétel
 
 
Tavasz illata ömlik szét
 
 
Halk emlék már csak a tél,
fura polkát táncol a szél,
csoda csillan a tócsák tükrében.
A házak ablaka kék,
lila nejlonsátor az ég,
tavasz illata ömlik szét.
 
A téren a fák még árvák,
míg csipke ruhájuk varrják,
zöld fodrát,
szép ünnepi díszét.                :II
 
A villamos újból sárga
és végtelen útjárt járva
azt várja,
hogy jöjjön a víg nyár.
 
Már ébred az álmos költő,
s ha végre az ihlet megjő,
az első,
hogy szteppel a rímpár.
 
Egy cinke a párkány szélén
nagy-bátran elindul, és én
csak nézem,
és meghat az élmény.
 
Egy eszpresszó teraszán
kicsi asztalnál ül a lány.
Kire mindig vár, soha nem jött még,
pedig most is hívja a transzcendens
telefonjának vonalán.
 
A téren a fák még árvák,
míg csipkeruhájuk varrják,
zöld fodrát,
szép ünnepi díszét.   :II
 
 

Vivaldis festményeim

Általános

Miután dalszövegeket írtam Vivaldi Négy évszak c. művéhez, és a Jazzation énekegyüttes meg az Erkel Ferenc kamarazenekar többször elő is adta – legutóbb dec. 30-án a Zeneakadémián – festettem tizenkét képet. Ezek a dalszövegekhez kötődnek és a tizenkét tétel mellé asszociációs fogódzóként szánom. Talán egyszer majd lesz olyan koncert ebből, ahol a zenei-szövegi élményhez kapcsolva a képeim is láthatóak lesznek igazi színeikben és 80×80-as méretükben.

Általános

MAGÁNÜGY kiállításmegnyitó és zenés önálló est

2022. OKTÓBER 4., KEDD, 19:00MAGÁNÜGY – BORNAI TIBOR SAJÁT DALOK, SAJÁT KÉPEK – szólóest és kiállításmegnyitóK30 Art Cafe, VII. Kazinczy u. 30.