Kedves Karinthy Frigyes!

Általános

Szomorúak vagyunk, akár egy hólapát,
hol találunk többé ennyire jó apát?
Italunk savanyú, ételünk keserű,
nem feszíti keblünk ifjonti honderű.
Furcsálja is nagyon Malacka és Füles,
úgyhogy támadj fel, légy szíves, kedves Karinthy Frigyes!

Mosolyogni kéne, mi meg csak vicsorgunk,
ömleni szeretnénk, közben alig csorgunk.
Lelkünk erdejében fejszével járkálnak,
legszebb álmainkból szoftvert fabrikálnak,
hiába bölcs Bagoly, Nyuszi hiába ügyes,
úgyhogy támadj fel, légy szíves, kedves Karinthy Frigyes!

Vegyünk mondjuk engem, e verset szavalom,
szám előtt mikrofon, lengetem a karom,
mivel Micimackó, aki elbújt bennem,
írt egy kis dalocskát, és dúdolja fennen.
Néha ágaskodva a szememből kiles:
Most már hol vagy, légy szíves! Kedves Karinthy Frigyes!