Általános NÉGY ÉVSZAK Tavasz1. tétel Tavasz illata ömlik szét Halk emlék már csak a tél,fura polkát táncol a szél,csoda csillan a tócsák tükrében.A házak ablaka kék,lila nejlonsátor az ég,tavasz illata ömlik szét. A téren a fák még árvák,míg csipke ruhájuk varrják,zöld fodrát,szép ünnepi díszét. :II A villamos újból sárgaés végtelen útjárt járvaazt várja,hogy jöjjön a víg nyár. Már ébred az álmos költő,s ha végre az ihlet megjő,az első,hogy szteppel a rímpár. Egy cinke a párkány szélénnagy-bátran elindul, és éncsak nézem,és meghat az élmény. Egy eszpresszó teraszánkicsi asztalnál ül a lány.Kire mindig vár, soha nem jött még,pedig most is hívja a transzcendenstelefonjának vonalán. A téren a fák még árvák,míg csipkeruhájuk varrják,zöld fodrát,szép ünnepi díszét. :II